előadástechnika

Gönye Zoltán képe

Esettanulmány: Egy váratlan cikk, és az egykori hallgatóim szemében csorbul a hitelességem...

Ez a blogbejegyzés a „Termékkockázat-kezelés – hogyan lehet szemléletessé tenni az oktatási anyagot?” című írás 2. része.

Az első részben arról írtam, hogy egy táblára felrajzolt, majd néhány magyarázó mondattal kiegészített tűzcsap felidézése hogyan segítheti az előadót és a hallgatót is a prezentáció során.

Tapasztalatból tudom, hogy a prezentációk során felidézett képek nagyon jól megragadnak az emlékezetben. Éppen ezért elővigyázatosságra is szükség van, ugyanis a képek magukkal hozhatnak olyan jelentéstartalmakat, információkat, amelyekre előadóként elsőre nem is gondolunk. Súlyosbítja a helyzetet, hogy mindez a prezentáció után is megtörténhet, emiatt ebben az esetben értelemszerűen reagálni sem tudunk úgy, mint ahogyan azt egy prezentáció során tennénk.

Gönye Zoltán képe

Esettanulmány: Szemléletessé tett oktatási anyag! (1.rész)

„Macska a mikróban” sztori. Ismeri? Ez a történet - bár szerintem városi legenda - alapműnek számít a termékkockázat-menedzsment témakörében, ennek az írásnak az alján is megtalálja pár mondatba sűrítve.

A termékkockázat-kezelés szabályozási háttere egy viszonylag száraz, unalmas anyag. Mégis egy termelő (szolgáltató) vállalkozás szemszögéből nézve jogilag egy elég kényes terület. Gondoljon csak az elhíresült (jellemzően amerikai) kártérítési perekre. A bíróságok időnként elképesztő összegeket ítélnek meg a pórul járt fogyasztóknak.

Nem véletlen, hogy ezek a vállalkozások tudják, hogy:
a termelésben, fejlesztésben részt vevő munkatársakat oktatni kell – méghozzá úgy, hogy az ismeretek minél könnyebben befogadhatóak és megjegyezhetőek legyenek. Ezért amit csak lehet, azt szemléltetni is kell a prezentációk és az oktatások során!

Gönye Zoltán képe

Hogyan kell megjegyezhetővé tenni egy adatot?

Úgy tűnik, hogy érik a görög válság után a spanyol is. Mindez valahogy szóba került, miközben együtt kávéztam az egyik munkatársammal. Kiderült, hogy mindketten olvastuk az index.hu témába vágó cikkét. Íme 3 mondattöredék ebből a cikkből:

Görögországnak 110 milliárd eurós pénzügyi segítséget szavaztak meg, és ez súlyos terhet jelent Szlovákiának is. […] Pozsonynak 3 év alatt 816 millió euróval kell segítenie Athént, ez az ország GDP-jének az 1,2%-a. […] Másképpen fogalmazva minden egyes szlovák állampolgár 150 eurót ad a görögök kasszájába...

Polyák Tamás képe

"Életre keltett" olajfolt

Többször beszéltünk már a számok életre keltéséről − illetve arról, hogy milyen fontos a száraz tények szemléletes bemutatása. A közelmúltban egy természeti katasztrófa kapcsán rengeteg olyan cikk jelent meg, amelyben tényadatokkal támasztják alá a környezetszennyezés mértékét (emlékeztetőül: 2010 április 20-án felrobbant a Deepwater Horizon nevű olajfúró platform, és azóta a nyersolaj folyamatosan ömlik a tengerbe).

Gönye Zoltán képe

Itthon alig ismerik - pedig közben elkészült a 10,000. fordítás is a TED-en!

Itthon még mindig meglepően kevesen ismerik a TED-et, miközben máshol rendkívül népszerű. A TED.com sikerét jól jelzi az is, hogy milyen nagy számban készülnek fordítások az egyes előadásokhoz. A TED.com Open Translation Project-jének (OTP) keretein belül már 77 nyelven érhetőek el feliratok.

A napokban számolt be a TED.com hivatalos blogja, hogy elkészült a 10,000. fordítás is.

Gönye Zoltán képe

A metaforákról. James Geary előadása a TED.com-on

Előadásában James Geary a metaforákról beszél. Pontosabban arról, hogy milyen hihetetlen jelentéstartalmat tud egy-egy metafora megtestesíteni. James Geary szemléletes példákon keresztül mutatja be, hogy milyen mértékben befolyásolnak minket a racionálisnak gondolt döntéseink közben a szavak!

Érdemes megnéznie az előadást! Hossza nem egészen 10 perc, ha szükségesnek érzi, kapcsolja be a magyar nyelvű feliratot.

Gönye Zoltán képe

TED

A TED a nevét a Technology (technológia), Entertainment (szórakoztatás) és Design (dizájn) szavak kezdőbetűiből kapta. Egy 1984-ben alapított non-profit szervezetet takar, amelynek kezdeti „küldetése”: gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni (Ideas Worth Spreading). Honnan jönnek ezek az gondolatok? Előadónak a tudományos, kulturális, művészeti, valamint a politikai és gazdasági élet kiemelkedő gondolkodóit, alkotóit(!) kérik fel. Bármekkora nagyot is alkottak ők: mindösszesen 18 percet kapnak! Összesen 18 percet arra, hogy bemutassák az eredményeiket, és inspirálják a hallgatóikat!

Gönye Zoltán képe

Retorika-előadástechnika tréning a Budapesti Műszaki Egyetemen

A múlt hétvégén Kinga "főparancsnoksága" alatt a BME-n megtartottuk retorika-előadástechnikai tréningünk első két napját.

A tréning már az előkészületek során megihletett egy rövid írást itt a blogon, "A PowerPoint és a bátorság"címmel.

Ezen a két napon az alapvető retorikai, előadástechnikai eszközökkel foglalkoztunk. Már most is többször ki kellett állniuk a hallgatóknak − hogy gyakorolják az egyes retorikai, előadástechnikai eszközök használatát.

Györffy Kinga képe

Az életre keltett számok II.

Nemrég láttam az Egek ura című amerikai filmet (2009), amelyben a főhős, Ryan Bingham, a számok életre keltésének egyik módszerét alkalmazza, kiválóan. Ryan a nagyvállalati leépítések szakembere (ne szépítsünk: ő az, aki abból él, hogy Amerika-szerte embereket rúg ki). Ha éppen nem kirúg valak(ike)t, akkor repülőn ül, és a következő áldozatok felé tart. Ezen túl pedig − időnként − előad olyanoknak, akik erre a munkára készülnek (mármint emberek kirúgására).

Györffy Kinga képe

Az életre keltett számok I.

Azt tapasztalom, hogy a számok kapcsán egyvalamit az előadók többsége megtanult: azt, hogy bizonyos típusú állítások csak úgy hitelesek, ha számokkal támasztjuk őket alá.

Az előadók többsége viszont másvalamit − jóval többet − is gondol (sajnos): valami olyasmit is, hogy „nem kellenek a nagy szavak, mert beszélnek a számok, és mindent elmondanak…”

Tartalom átvétel