előadástechnika

Úgy tűnik, hogy érik a görög válság után a spanyol is. Mindez valahogy szóba került, miközben együtt kávéztam az egyik munkatársammal. Kiderült, hogy mindketten olvastuk az index.hu témába vágó cikkét. Íme 3 mondattöredék ebből a cikkből:

Görögországnak 110 milliárd eurós pénzügyi segítséget szavaztak meg, és ez súlyos terhet jelent Szlovákiának is. […] Pozsonynak 3 év alatt 816 millió euróval kell segítenie Athént, ez az ország GDP-jének az 1,2%-a. […] Másképpen fogalmazva minden egyes szlovák állampolgár 150 eurót ad a görögök kasszájába...

Többször beszéltünk már a számok életre keltéséről − illetve arról, hogy milyen fontos a száraz tények szemléletes bemutatása. A közelmúltban egy természeti katasztrófa kapcsán rengeteg olyan cikk jelent meg, amelyben tényadatokkal támasztják alá a környezetszennyezés mértékét (emlékeztetőül: 2010 április 20-án felrobbant a Deepwater Horizon nevű olajfúró platform, és azóta a nyersolaj folyamatosan ömlik a tengerbe).

Itthon még mindig meglepően kevesen ismerik a TED-et, miközben máshol rendkívül népszerű. A TED.com sikerét jól jelzi az is, hogy milyen nagy számban készülnek fordítások az egyes előadásokhoz. A TED.com Open Translation Project-jének (OTP) keretein belül már 77 nyelven érhetőek el feliratok.

A napokban számolt be a TED.com hivatalos blogja, hogy elkészült a 10,000. fordítás is.

Előadásában James Geary a metaforákról beszél. Pontosabban arról, hogy milyen hihetetlen jelentéstartalmat tud egy-egy metafora megtestesíteni. James Geary szemléletes példákon keresztül mutatja be, hogy milyen mértékben befolyásolnak minket a racionálisnak gondolt döntéseink közben a szavak!

Érdemes megnéznie az előadást! Hossza nem egészen 10 perc, ha szükségesnek érzi, kapcsolja be a magyar nyelvű feliratot.

A TED a nevét a Technology (technológia), Entertainment (szórakoztatás) és Design (dizájn) szavak kezdőbetűiből kapta. Egy 1984-ben alapított non-profit szervezetet takar, amelynek kezdeti „küldetése”: gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni (Ideas Worth Spreading). Honnan jönnek ezek az gondolatok? Előadónak a tudományos, kulturális, művészeti, valamint a politikai és gazdasági élet kiemelkedő gondolkodóit, alkotóit(!) kérik fel. Bármekkora nagyot is alkottak ők: mindösszesen 18 percet kapnak! Összesen 18 percet arra, hogy bemutassák az eredményeiket, és inspirálják a hallgatóikat!

A múlt hétvégén Kinga "főparancsnoksága" alatt a BME-n megtartottuk retorika-előadástechnikai tréningünk első két napját.

A tréning már az előkészületek során megihletett egy rövid írást itt a blogon, "A PowerPoint és a bátorság"címmel.

Ezen a két napon az alapvető retorikai, előadástechnikai eszközökkel foglalkoztunk. Már most is többször ki kellett állniuk a hallgatóknak − hogy gyakorolják az egyes retorikai, előadástechnikai eszközök használatát.

Nemrég láttam az Egek ura című amerikai filmet (2009), amelyben a főhős, Ryan Bingham, a számok életre keltésének egyik módszerét alkalmazza, kiválóan. Ryan a nagyvállalati leépítések szakembere (ne szépítsünk: ő az, aki abból él, hogy Amerika-szerte embereket rúg ki). Ha éppen nem kirúg valak(ike)t, akkor repülőn ül, és a következő áldozatok felé tart. Ezen túl pedig − időnként − előad olyanoknak, akik erre a munkára készülnek (mármint emberek kirúgására).

Azt tapasztalom, hogy a számok kapcsán egyvalamit az előadók többsége megtanult: azt, hogy bizonyos típusú állítások csak úgy hitelesek, ha számokkal támasztjuk őket alá.

Az előadók többsége viszont másvalamit − jóval többet − is gondol (sajnos): valami olyasmit is, hogy „nem kellenek a nagy szavak, mert beszélnek a számok, és mindent elmondanak…”

Több írásban kerülgettem már, világosan azonban nem fogalmaztam meg a véleményemet a PowerPoint használatáról:

a PowerPoint-ról általában, ha csak tehetem, azt mondom: ne használja! Vannak azonban realitások, amelyeket figyelembe kell venni. Emiatt a véleményemet a következőképpen szoktam árnyalni: megértem, ha a PowerPoint használata mellett dönt, ebben az esetben azonban használja azt rendesen!

Előadásra készülve az egyik legnehezebb feladat a szelektálás: az izgalmas, érdekes – de felesleges – részek elhagyása. Ennél már csak egy nehezebb feladat van: amikor másokat kell rávennünk arra, hogy prezentációjukból elhagyják a felesleges részeket.