előadástechnika

Úgy látom, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál kedveltebb kommunikációs eszköznek számít a PowerPoint. Miért van ez így? Nem tudom. Mindemellett azt is látom, hogy rengeteg az olyan PowerPoint-fóliasor, amely tele van kisebb-nagyobb hibákkal. Kár értük.

Ebben a példában egy ténylegesen lezajlott, PowerPoint-alapú előadás egy részletét mutatom be.

Képzeljen el egy PowerPoint-os előadást, ami éppen egy kevésbé élvezetes részénél tart. A téma kapcsolódik az orvosláshoz és az orvosokhoz, de a hallgatók nem orvosok. Ekkor, több szárazabb PowerPoint-fólia után megjelenik ez a kép, úgy 7 méteres átmérővel kivetítve:

Egy kép többet mond ezer szónál ‒ én még nem találkoztam olyan emberrel, aki vitatta volna ennek a mondatnak az igazságtartalmát. Tegyük fel, hogy Ön a mérhetetlen mértékű levegőszennyezésről beszél. Egy ilyen fotó tökéletesen illusztrálhatja az állítását:

Képzelje el, hogy Ön mint előadó már ott áll a színpadon. A hallgatók még gyülekeznek, beszélgetnek ‒ ezért Ön vár pár percet, amíg mindenki elfoglalja a helyét, és figyelni kezd. Ilyenkor mi látszik a kivetítőn? Lehet, hogy semmi. Ez akár jó megoldás is lehet, de azért a következőket érdemes ezzel kapcsolatban végiggondolnia:

Azt már sok előadó megértette, hogy a befogadhatóság érdekében a PowerPoint-os fóliákat (is) színesíteni kell valamivel. Ezt számtalan módon el lehet érni. Humorral, (ön)iróniával, tudatosan felépített előadás-dramaturgiával, színek ügyes használatával, stb. A legkézenfekvőbb ‒ és ezzel együtt a legelterjedtebb ‒ eszköz a PowerPoint-fóliák színesítésére a fotók használata. A fotókkal kapcsolatban is felmerül azonban néhány ‒ részben PowerPoint-specifikus ‒ kérdés, amit érdemes körbejárni.

Milyen hosszú az ideális prezentáció? Az attól függ! – hangzik gyakran a semmitmondó válasz.

A körülmények ismerete nélkül nem is lehet mást, mint hozzávetőleges válaszokat adni. Nem mindegy ugyanis, hogy:

Egyetemi vagy éppen munkahelyi prezentációra készül? Segítségül összeszedtünk 10 fontos szempontot.