Az életre keltett számok I.

Azt tapasztalom, hogy a számok kapcsán egyvalamit az előadók többsége megtanult: azt, hogy bizonyos típusú állítások csak úgy hitelesek, ha számokkal támasztjuk őket alá.

Az előadók többsége viszont másvalamit − jóval többet − is gondol (sajnos): valami olyasmit is, hogy "nem kellenek a nagy szavak, mert beszélnek a számok, és mindent elmondanak…"

Azt én sem állítom, hogy nagy szavak kellenének − azt viszont igen, hogy a szemléletes és ugyanakkor pontos szavak nélkülözhetetlenek. Az igazság ugyanis az, hogy a számok önmagukban, nagyon gyakran, semmit nem mondanak a hallgatóságnak. Ahhoz, hogy mondjanak, meg kell őket tölteni jelentéssel, és meg kell mutatni jelentőségüket. Viszonylatokat kell velük ábrázolni, és olyan kontextusba kell őket helyezni, amelyhez a hallgatóságnak köze van.

Ahhoz, hogy számítsanak, életre kell keltenünk a számokat − méghozzá szavakkal. És innentől kezdve ez már retorika…

Nemrég láttam az Egek ura című amerikai filmet (2009), amelyben a főhős a számok életre keltésének egyik módszerét alkalmazza, kiválóan. Legközelebbi bejegyzésemben erről fogok írni.