Blog

Gönye Zoltán képe

Számok, tények, eredmények. Ennyi kell egy jó prezentációhoz?

Számok, tények, eredmények! Ha ezek adottak, akkor kellenek egyáltalán előadások? Hiszen elég csak körbeküldeni a számokat (a tényeket), nem igaz?

Műszaki végzettségűek között dolgozva meglepő, hogy mennyien vallják „a számok magukért beszélnek” elvet. Sokszor ez az egyik legfontosabb érv az előadásokra való alapos felkészülés ellen is.

A „számok magukért beszélnek” gondolatfoszlány egyébként nagyon jól hangzik. Racionálisnak tűnik, megment az előadás-készítéssel járó nyűgöktől, sőt (látszólag) magától az előadással járó stressztől is.

Gönye Zoltán képe

Újabb előadások a TED-en, amelyeket ajánlunk figyelmébe

Rendhagyó módon, a következő − TED.com-on elérhető − előadásokat nem elemezzük részletesen. Egyszerűen belefutottunk ezekbe a prezentációkba a TED-en, és azt gondoltuk: az előadásokban elhangzó gondolatok miatt méltók arra, hogy megosszuk őket!

Györffy Kinga képe

Al Pacino és a retorika

Avagy: hogyan inspiráljuk a hallgatóságot?

A Minden héten háború (Any given Sunday, 1999) című filmben van egy jelenet, amelyben az Al Pacino alakította figura (vezetőedző) lelkesíti a hallgatóságát (focicsapat tagjait).

Ha Al Pacino lelkesít, akkor az rossz nem lehet − gondolhatjuk, de az öltöző-jelenetet nem csak ezért érdemes megnézni. Számos olyan retorikai-előadástechnikai eszközt, technikát, elvet figyelhetünk meg, amelyet − finomabbra, „magyarabbra” hangolva − magunk is alkalmazhatunk a hallgatóság lelkesítésére, inspirálására (akár vállalati környezetben is).

Györffy Kinga képe

Obama, a retorika művésze

Izgalmas cikkre bukkantunk nemrég − Obama, a retorika művésze címmel. De a cím akár az is lehetne, hogy Obama esete a súgógéppel. Íme:

Valami drámai dolog történt Barack Obamával 2008. június 5-én, kedden, amikor a Virginia állambeli Bristolban a helyi közösséghez beszélt. A tőle megszokott folytonosságú szónoklat közben hangja hirtelen megakadt, és szakadozott, rendezetlen beszédbe csapott át.

Polyák Tamás képe

Add el(ő) magad - ösztöndíjpályázat hallgatóknak

Kiscsoportos, szuperintenzív prezentációs- és előadástechnikai ösztöndíjpályázat a (műszaki) felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára.

Kik jelentkezhetnek az ösztöndíjpályázatra?

  • A jelentkezés alapfeltétele a felsőoktatásban való részvétel. Az ösztöndíjpályázaton a végzős évfolyamok hallgatóit előnyben részesítjük.
  • Az ösztöndíjprogramra összesen 7 főt veszünk fel, ebből legalább 3 főt a műszaki felsőoktatásból választunk ki. 2 főt az ösztöndíjpályázat főtámogatója jelölhet ki.
  • Akkor is érdemes jelentkezned, ha úgy érzed, hogy nem felelsz meg az ösztöndíj feltételeinek, mert további ajánlatokon is dolgozunk!

Miért hoztuk létre ezt az ösztöndíjpályázatot?

  • Mert tapasztalatból tudjuk, hogy az egyetem nem ad használható prezentációs-előadástechnikai tudást, miközben a munkaerőpiac könyörtelenül elvárja azt.
  • Mert prezentációs-előadástechnikai tudás nélkül legkiválóbb eredményeid sem találnak visszhangra, az értékek nem találják meg hallgatóságukat.
  • Mert még egy olyan igazán sikeres vezetőt sem láttunk, aki ne lett volna maga is hatásos előadó!
Györffy Kinga képe

Életre keltett számok III.

Legutóbbi bejegyzésemben azt ígértem, hogy újra fogok írni az életre keltett számokról: pontosabban arról, hogy nem mindig életre keltés az, ami annak tűnik.

Képzeljünk el most egy olyan orvos-előadót, aki Y város (nem Budapest!) egészségnapján az elmúlt évben megvalósított egészségfelmérő-program eredményeiről számol be (a hallgatóság érdeklődő városiakból áll, akik különböző korúak). Az előadó többek között az érszűrésről is beszél: „Az elmúlt évben 2000 személyen végeztünk érszűrést…” A hallgatóban természetesen azonnal felmerül: ez sok vagy kevés? Siker vagy kudarc? Fejlődés vagy visszaesés?

Gönye Zoltán képe

BME Q épület, remek előadótermekkel!

Elkészült a BME üzleti képzéseinek helyet adó Q épület. Tegnap Dr. Andor György egy rövid, ünnepélyes állófogadás keretében mutatta be az egykori BME-s, MBA és Menedzser hallgatóknak. A magam részéről ezúton is köszönöm a meghívást, kellemes emlékeket idézett, egyfajta osztálytalálkozó jellege is volt!

Egy rövid beszéd után meg lehetett nézni a Q épület egyes előadótermeit, ezekről készítettem is egy pár (mobiltelefonos) fotót, íme:

BME - Q épület

Gönye Zoltán képe

PowerPoint 2010 - két hasznos apróság, ha idegen gépen kell előadnia

Hiába írunk 2010-et, idegen helyen (idegen infomatikai környezetben) előadni egyet jelent a váratlan − és egyben kellemetlen − meglepetésekkel.

A PowerPoint 2010-ben van azonban két apró szolgáltatás, amely egy kicsit könnyíthet ezen a helyzeten:

1)Az elkészült prezentáció „összecsomagolása” indulás előtt

A „Package Presentation for a CD” menüpont segítségével a teljes prezentációt becsomagoltathatjuk a PowerPoint 2010-zel. A PowerPoint ezen funkciója azért nagyon hasznos, mert a prezentációhoz tartozó összes mellékletet (pl.: videók, hangok, fontok) egybecsomagolja, biztosan semmit nem felejtünk ki.

Gönye Zoltán képe

Esettanulmány: Egy váratlan cikk, és az egykori hallgatóim szemében csorbul a hitelességem...

Ez a blogbejegyzés a „Termékkockázat-kezelés – hogyan lehet szemléletessé tenni az oktatási anyagot?” című írás 2. része.

Az első részben arról írtam, hogy egy táblára felrajzolt, majd néhány magyarázó mondattal kiegészített tűzcsap felidézése hogyan segítheti az előadót és a hallgatót is a prezentáció során.

Tapasztalatból tudom, hogy a prezentációk során felidézett képek nagyon jól megragadnak az emlékezetben. Éppen ezért elővigyázatosságra is szükség van, ugyanis a képek magukkal hozhatnak olyan jelentéstartalmakat, információkat, amelyekre előadóként elsőre nem is gondolunk. Súlyosbítja a helyzetet, hogy mindez a prezentáció után is megtörténhet, emiatt ebben az esetben értelemszerűen reagálni sem tudunk úgy, mint ahogyan azt egy prezentáció során tennénk.

Gönye Zoltán képe

Esettanulmány: Szemléletessé tett oktatási anyag! (1.rész)

„Macska a mikróban” sztori. Ismeri? Ez a történet - bár szerintem városi legenda - alapműnek számít a termékkockázat-menedzsment témakörében, ennek az írásnak az alján is megtalálja pár mondatba sűrítve.

A termékkockázat-kezelés szabályozási háttere egy viszonylag száraz, unalmas anyag. Mégis egy termelő (szolgáltató) vállalkozás szemszögéből nézve jogilag egy elég kényes terület. Gondoljon csak az elhíresült (jellemzően amerikai) kártérítési perekre. A bíróságok időnként elképesztő összegeket ítélnek meg a pórul járt fogyasztóknak.

Nem véletlen, hogy ezek a vállalkozások tudják, hogy:
a termelésben, fejlesztésben részt vevő munkatársakat oktatni kell – méghozzá úgy, hogy az ismeretek minél könnyebben befogadhatóak és megjegyezhetőek legyenek. Ezért amit csak lehet, azt szemléltetni is kell a prezentációk és az oktatások során!

Tartalom átvétel