Esettanulmány: Szemléletessé tett oktatási anyag! (1.rész)

„Macska a mikróban” sztori. Ismeri? Ez a történet - bár szerintem városi legenda - alapműnek számít a termékkockázat-menedzsment témakörében, ennek az írásnak az alján is megtalálja pár mondatba sűrítve.

A termékkockázat-kezelés szabályozási háttere egy viszonylag száraz, unalmas anyag. Mégis egy termelő (szolgáltató) vállalkozás szemszögéből nézve jogilag egy elég kényes terület. Gondoljon csak az elhíresült (jellemzően amerikai) kártérítési perekre. A bíróságok időnként elképesztő összegeket ítélnek meg a pórul járt fogyasztóknak.

Nem véletlen, hogy ezek a vállalkozások tudják, hogy: a termelésben, fejlesztésben részt vevő munkatársakat oktatni kell – méghozzá úgy, hogy az ismeretek minél könnyebben befogadhatóak és megjegyezhetőek legyenek. Ezért amit csak lehet, azt szemléltetni is kell a prezentációk és az oktatások során!

Ennyit a háttérről, nézzük a feladatot előadói, oktatói oldalról.

Egy-egy termék esetében sok olyan technikai megoldás van, ami pusztán(!) a felszínt szemlélve, nem látszik. Éppen ezért, mielőtt a terméken egy-egy „nyilvánvalóan felesleges” részt áttervezünk, fel kell tenni a kérdést:

mi van a felszín alatt?

„Láttatok már tűzcsapot? És filmen azt a jelentet, amikor az autó nekimegy a tűzcsapnak, amitől az kidől, és egy többemeletes vízoszlop lesz az ütközés vége? Na, ilyen a valóságban nem történik meg! Rögtön megmutatom, hogy miért nem! Van ugyanis a felszín alatt valami, ami nem látható a felületes szemlélők számára…” − kezdtem mondanivalómat az oktatás „nézz a felszín alá” részénél, majd felrajzoltam egy tűzcsap stilizált ábráját – annak is a földfelszín feletti részét.

Majd beszéltem arról, hogy azok, akik annak idején a tűzcsapot tervezték, egy idő után megtapasztalták: időnként a tűzcsapokat baleset éri, jó lenne, ha ilyenkor nem tetézné a bajt a kiömlő víz. Emiatt maga a tényleges csap, a vízvezetékkel egy mélységben, azaz a föld alatt van. Így ha baleset történik, akkor nagy valószínűséggel nem fog emeletnyi magasságig ömleni a víz. Ennyit tesz, ha a tervezés során beépítik a múltbéli tapasztalatokat, és elvégzik a termékkockázat vizsgálatát is! Közben lerajzoltam a tűzcsap föld alatti, stilizált ábrarészét is…

Szemléletes lett a példám?

Én úgy gondolom, hogy igen! Egy ilyen „ábrázolás” sokkal jobban megragad, mintha csak szavakkal írtam volna körül azt, hogy miért fontos a felszín alatt rejtőző információk felkutatása, megértése, a múltbéli tapasztalatok tudatos alkalmazása.

Ha Ön nem hinne a képek erejében, akkor tegyen egy próbát!

Képek és hasonlatok alkalmazása nélkül, Ön hogyan beszélne a felszín alatt rejtőző információk és a múltbéli tapasztalatok fontosságáról? A megjegyezhetőség, a későbbi könnyű felidőzhetőség természetesen követelmény!

Vallom és tapasztalom hogy a (hallgató képzelete által (!) megjelenített, kiegészített) képek alkalmazása a prezentációk során nagyon hatásos előadói, retorikai eszköz. Éppen emiatt, ha valami balul sül el, akkor az is „nagyobbat durran.”. Na igen, van annak is hátránya, ha emlékeznek a hallgatók arra, amit a prezentáció során hallottak…

Az ezzel kapcsolatos tapasztalataimról fogok írni az esettanulmány második részében!

„Macska a mikróban” sztori

…egy városi legenda szerint valaki azért nyert pert egy mikrógyártó céggel szemben, mert az a használati utasításban elfelejtette megemlíteni, hogy vizes macskát nem szabad a mikróban szárítani…

Bár ez a történet szerintem egy városi legenda – elég jó alap további diskurzusokhoz, mert: a problémát jól leírja, és bár kellőképpen ismert is (lásd Google: 7.250.000 találat erre: cat in microwave), mégis mindig van néhány ember a csoportban, aki még nem hallotta.