Kicsit hezitálok. "ööö"-ből mennyi a sok?

Ültem, és hallgattam a prezentációt.  Minden egyes elhangzott „ööö” után húztam egy strigulát. A prezentáció után megszámoltam őket, majd megkérdeztem az előadót:

• „Szerinted 5 perc alatt hány „ööö” hangzott el?”

Úgy tűnt, érezte ő is: sok…

• „5 perc alatt? Talán 10, 15 vagy több?”

Ez, ugye, percenként 3 lenne, azaz 20 másodpercenként 1. Pedig ennél sokkal több hangzott el. A prezentáció alatt 5 percenként – átlagosan - 34 striguláig jutottam el, azaz 8-9 másodpercenként elhangzott egy-egy „ööö”. (Ráadásul volt ott „aaaz”, „hoooogy” és még sok minden más is, de most csak az „ö”-ket számoltam.)

Az „ö-zés” a hezitációs szünet egyik gyakori példája. Sajnos rengeteg előadó küzd vele, és a többségnek erről még csak fogalma sincs. Nagy kár, mert az „ö-zés” rengeteget ronthat egy-egy prezentáción: ha sok van belőle, az már feltűnően zavaró, figyelemelterelő. 

Az „ö-zéstől” külső segítség nélkül megszabadulni: nehéz…

Először is tegye fel magának a kérdést: az én esetemben mi a helyzet?

Ehhez egyszerűen kérje meg az egyik hallgatóját, hogy figyeljen és számoljon; vagy: rögzítse és hallgassa vissza a saját prezentációját, és máris szembesülhet a helyzettel.

A többségnek ez nem lesz könnyű. (Nekem sem az…)