Számok, tények, eredmények. Ennyi kell egy jó prezentációhoz?

Gönye Zoltán - 2011. február 01

Számok, tények, eredmények! Ha ezek adottak, akkor kellenek egyáltalán előadások? Hiszen elég csak körbeküldeni a számokat (a tényeket), nem igaz?

Műszaki végzettségűek között dolgozva meglepő, hogy mennyien vallják „a számok magukért beszélnek” elvet. Sokszor ez az egyik legfontosabb érv az előadásokra való alapos felkészülés ellen is.

A „számok magukért beszélnek” gondolatfoszlány egyébként nagyon jól hangzik. Racionálisnak tűnik, megment az előadás-készítéssel járó nyűgöktől, sőt (látszólag) magától az előadással járó stressztől is.

A (mi műszakiak) „racionális döntéshozók vagyunk” vélekedés is nagyon jól tartja magát. Rónai Balázs oldalán találtunk egy régebbi bejegyzést amiben Balázs felvállalta a „coming-out”-ot. Fussa át a bejegyzést, és semmiképpen se hagyja ki a bejegyzésben látható videót (TED)!

Hogy érdekes-e ez az egész – prezentációs szempontból?

Nyilván igen. Két vonatkozásban mindenképpen:

1) Meglepően kevesen állítják össze tudatosan az előadásaikat. Pontosabban meglepően kevesen képesek erre. (Műszakiak között különösképpen…). Aki mégis ezt teszi, az egy olyan pályán versenyzik – futva, ahol a többiek csak sétálni képesek. Ráadásul az az előadó, akinek az előadásaiban rejlő üzenetek „átmennek” és „hatnak”, az behozhatatlan előnyökre tehet szert. (Miközben a többiekére 10-15 perc múlva már alig emlékeznek.)

Legutóbb egy marketinges konferencián hallottam a moderátor felvezetésében: „…kérjük, vegyétek figyelembe, hogy nem profi előadók jönnek, hanem marketingesek. Ne a prezentációkra figyeljetek, hanem az eredményeikre…!”.
Feltételezzük, hogy a hallgatók jóindulatúak − Ön szerint képesek eleget tenni ennek a kérésnek? Ez kicsit olyan, mintha az esti film bevezetője valami ilyesmi lenne: „…kérjük, a mondanivalóra figyeljen a következő 1.5 órában. Megéri, rendkívül tartalmas a történet! A film kidolgozására ugyan nem jutott elég időnk és energiánk, de amúgy is a történet a fontos, és mi bízunk a kedves néző megértésében! Jó szórakozást!”

Ön szerint ez így működne?

2) A másik szempont műszaki szemszögből sokkal praktikusabb.

Azt nem állítjuk, hogy bárkiből karizmatikus szónokot lehet faragni. Azt viszont igen, hogy a prezentációknak is megvannak a maguk építőkövei, amelyekkel tudni kell bánni. Milyen legyen a nyitás? Milyen a zárás? Hogyan kell újra és újra megszerezni a figyelmet? Hogyan kell életre kelteni a számokat? Ezek mind-mind fontos építőkövek. Használatuk tanulható, gyakorolható. Mint ahogyan tanulható az is, hogy egyáltalán hogyan kell nekiállni egy előadás, egy beszéd elkészítéséhez. Vagy hogyan érdemes felkészülni az éles bevetésre…

Olvasson tovább! Cikkajánló: