TED

Mi az a TED?

A TED a nevét a Technology (technológia), Entertainment (szórakoztatás) és Design (dizájn) szavak kezdőbetűiből kapta. Egy 1984-ben alapított non-profit szervezetet takar, amelynek kezdeti „küldetése”: gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni (Ideas Worth Spreading). Honnan jönnek ezek az gondolatok? Előadónak a tudományos, kulturális, művészeti, valamint a politikai és gazdasági élet kiemelkedő gondolkodóit, alkotóit(!) kérik fel. Bármekkora nagyot is alkottak ők: mindösszesen 18 percet kapnak! Összesen 18 percet arra, hogy bemutassák az eredményeiket, és inspirálják a hallgatóikat!

TED - magyarul

A TED előadásai a TED.com címen érhetőek el. Önkéntesek fordítják, feliratozzák az előadások egy részét. Ha egy előadáshoz elérhető a magyar nyelvű fordítás, akkor azt a lejátszó alsó részén lehet bekapcsolni (Subtitles available in… - résznél). Ha Ön kifejezetten olyan előadásokat keres a TED-en, amelyek rendelkeznek magyar nyelvű felirattal, akkor erre érdemes mennie.

Amikor ezeket a sorokat írom, akkor már több mint 140 TED-es előadáshoz van magyar nyelvű felirat. Ez már komoly választék…

2010-ben létrehozták a TED első magyar nyelvű „lokalizációját” is, TEDx Danubia néven.

Miért érdekes retorikai, előadástechnikai szempontból a TED?

Kevés kivételtől eltekintve a TED-en szereplő előadások az előadók eredményeire, szaktudására épülnek. (Kevés kivétellel, mert azért a TED-en is megjelenik egy-egy előadás, amely igazából egy mini show-műsor, tisztán szórakoztatási céllal. Pl.: Arthur Benjamin előadása)

18 perc. Elképesztően kevés idő, ha az előadónak ennyibe kell beleszorítania egy művészeti, gazdasági vagy tudományos pálya eredményeit.

18 perc. Meglepően hosszú idő, ha közben az előadó a témáját, az eredményeit a hallgatók számára érdekesen, szórakoztatóan, inspirálóan akarja tálalni

18 perc. Ilyen időkerettel csak az rúghat labdába, aki megtanult két dolgot:

1. szelektálni a rengeteg, átadni szándékozott információ között;
2. bánni a közönséggel, tudatosan építkezni a retorika, előadástechnika eszköztárából.

Annak, aki maga sohasem adott elő, lehet, hogy nem egyértelmű: ez a 18 perces műfaj elképesztően kemény dió. A TED-en mégis számos kiváló példát találni arra, hogy miként kell ezt a feladatot megoldani. Érdemes tanulni belőlük.

Mit érdemes megnézni a TED-en?

Meggyőződésem, hogy ha az ember bírja idővel és türelemmel, akkor szinte minden előadásból el lehet lesni valamit. Néhányat most mégis kiemelek, és megtekintésre ajánlok Önnek, mert bár ezeket is lehetne még egy-két ponton fejleszteni, mindenképpen példaértékűek:

1. Seth Godin – a figyelem megszerzésének fontosságáról és nehézségeiről, marketinges szemüvegen keresztül (magyar nyelvű felirattal)

2. Ken Robinson – arról, hogy az iskola kiöli a kreativitást (magyar nyelvű felirattal) (http://www.ted.com/talks/lang/eng/ken_robinson_says_schools_kill_creativity.html);
3. Hans Rosling – azt hiszem, nem túlzás a TED-en megjelenő cím: „Hans Rosling bemutatja a valaha látott legjobb statisztikákat” (magyar nyelvű felirattal) (http://www.ted.com/talks/lang/eng/hans_rosling_shows_the_best_stats_you_ve_ever_seen.html);
4. Dan Buettner – kutatóként a „hogyan éljünk 100 évig” kérdést járja körül (magyar nyelvű felirattal) (http://www.ted.com/talks/dan_buettner_how_to_live_to_be_100.html).

Ön is szeretne a TED-ről előadásokat ajánlani másoknak? Tegye meg alul, a megjegyzések között! Egy kérésünk van csupán: írja meg 1-2 mondatban, hogy Önt mi fogta meg az adott előadásban. (Esetleg ossza meg velünk azt is, hogy az előadáson − Ön szerint − mit lehetne még fejleszteni.)

További, a TED-ről szóló bejegyzések olvasásához kattintson a TED cimkére!