Blog

Hosszú szünet után

A király beszéde (angol filmdráma, 2010)

„A hosszú szünetek fokozzák az ünnepélyességet.” − így vigasztalja a beszédtanár a dadogással küzdő tanítványt A király beszéde című filmben. A tanítványnak − aki később VI. György néven lesz brit király − van öniróniája: „Akkor én leszek a legünnepélyesebb király.”

Ez az önirónia, hozzá az elszántság, plusz a beszédtanár formabontó merészsége − és ők ketten végül is megküzdenek a (végtelenül hosszúra nyúló) szünetekkel…

Tovább

Fotók a legutóbbi rendezvényünkről (ELTE).

Január 11-12-én, illetve február 2-3-án tartottunk retorika-előadástechnika tréninget az ELTÉ-n.

Képes beszámoló:

Tovább

Személyes márka

személyes márka

A HVG előfizetés mellé kaptam egy Magyar Super Brands 2010 kiadványt is. Átlapoztam, és belefutottam egy érdekes cikkbe, melynek címe: „Personal branding”.

Dr. Serényi János egy személyes élménnyel kezdi a cikkét: az egyik personal branding-ről (személyes márka) tartott előadása alatt az egyik hallgató − a szerzőt is meglepve − az öltözködés fontosságára szűkítette le a personal branding fogalmát.

Azt Serényi is elismeri, hogy az öltözködés egy fontos eleme a személyes márkának és a személyes márkaépítésnek, de messze nem az egyetlen. Ő inkább az összkép fontosságára, a hitelességre helyezi a hangsúlyt.

Tovább

pptPlex

Önben is felmerült már, hogy a PowerPoint-tal készült prezentációk túl lineárisak? Első dia, második dia, harmadik dia,…, sokadik dia. Ha pedig az előadás végén a közönség kérdez, akkor lehet vadul visszapörgetni a prezentációt, amíg meg nem találjuk a keresett diát. Ilyenkor sokszor az is jól jönne, ha egy képet vagy ábrát kinagyíthatnánk, de sajnos a PowerPoint erre sem biztosít lehetőséget.

Bár léteznek olyan prezentációs szoftverek, amelyek a PowerPoint-nál jóval látványosabbak és interaktívabbak (pl. Prezi), jó tudni, hogy kis segítséggel a PowerPoint is képes a fenti hiányosságok orvoslására. Ezt a segítséget pptPlex-nek hívják.

Tovább

Számok, tények, eredmények. Ennyi kell egy jó prezentációhoz?

Számok, tények, eredmények! Ha ezek adottak, akkor kellenek egyáltalán előadások? Hiszen elég csak körbeküldeni a számokat (a tényeket), nem igaz?

Műszaki végzettségűek között dolgozva meglepő, hogy mennyien vallják „a számok magukért beszélnek” elvet. Sokszor ez az egyik legfontosabb érv az előadásokra való alapos felkészülés ellen is.

A „számok magukért beszélnek” gondolatfoszlány egyébként nagyon jól hangzik. Racionálisnak tűnik, megment az előadás-készítéssel járó nyűgöktől, sőt (látszólag) magától az előadással járó stressztől is.

Tovább

Újabb előadások a TED-en, amelyeket ajánlunk figyelmébe

Rendhagyó módon, a következő − TED.com-on elérhető − előadásokat nem elemezzük részletesen. Egyszerűen belefutottunk ezekbe a prezentációkba a TED-en, és azt gondoltuk: az előadásokban elhangzó gondolatok miatt méltók arra, hogy megosszuk őket!

Tovább

Al Pacino és a retorika

Avagy: hogyan inspiráljuk a hallgatóságot?

A Minden héten háború (Any given Sunday, 1999) című filmben van egy jelenet, amelyben az Al Pacino alakította figura (vezetőedző) lelkesíti a hallgatóságát (focicsapat tagjait).

Ha Al Pacino lelkesít, akkor az rossz nem lehet − gondolhatjuk, de az öltöző-jelenetet nem csak ezért érdemes megnézni. Számos olyan retorikai-előadástechnikai eszközt, technikát, elvet figyelhetünk meg, amelyet − finomabbra, „magyarabbra” hangolva − magunk is alkalmazhatunk a hallgatóság lelkesítésére, inspirálására (akár vállalati környezetben is).

Obama, a retorika művésze

Izgalmas cikkre bukkantunk nemrég − Obama, a retorika művésze címmel. De a cím akár az is lehetne, hogy Obama esete a súgógéppel. Íme:

Valami drámai dolog történt Barack Obamával 2008. június 5-én, kedden, amikor a Virginia állambeli Bristolban a helyi közösséghez beszélt. A tőle megszokott folytonosságú szónoklat közben hangja hirtelen megakadt, és szakadozott, rendezetlen beszédbe csapott át.

Tovább

Add el(ő) magad - ösztöndíjpályázat hallgatóknak

Kiscsoportos, szuperintenzív prezentációs- és előadástechnikai ösztöndíjpályázat a (műszaki) felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára.

Kik jelentkezhetnek az ösztöndíjpályázatra?

A jelentkezés alapfeltétele a felsőoktatásban való részvétel. Az ösztöndíjpályázaton a végzős évfolyamok hallgatóit előnyben részesítjük.
Az ösztöndíjprogramra összesen 7 főt veszünk fel, ebből legalább 3 főt a műszaki felsőoktatásból választunk ki. 2 főt az ösztöndíjpályázat főtámogatója jelölhet ki.
Akkor is érdemes jelentkezned, ha úgy érzed, hogy nem felelsz meg az ösztöndíj feltételeinek, mert további ajánlatokon is dolgozunk!

Miért hoztuk létre ezt az ösztöndíjpályázatot?

Mert tapasztalatból tudjuk, hogy az egyetem nem ad használható prezentációs-előadástechnikai tudást, miközben a munkaerőpiac könyörtelenül elvárja azt.
Mert prezentációs-előadástechnikai tudás nélkül legkiválóbb eredményeid sem találnak visszhangra, az értékek nem találják meg hallgatóságukat.
Mert még egy olyan igazán sikeres vezetőt sem láttunk, aki ne lett volna maga is hatásos előadó!

Tovább

Életre keltett számok III.

Legutóbbi bejegyzésemben azt ígértem, hogy újra fogok írni az életre keltett számokról: pontosabban arról, hogy nem mindig életre keltés az, ami annak tűnik.

Képzeljünk el most egy olyan orvos-előadót, aki Y város (nem Budapest!) egészségnapján az elmúlt évben megvalósított egészségfelmérő-program eredményeiről számol be (a hallgatóság érdeklődő városiakból áll, akik különböző korúak). Az előadó többek között az érszűrésről is beszél: „Az elmúlt évben 2000 személyen végeztünk érszűrést…” A hallgatóban természetesen azonnal felmerül: ez sok vagy kevés? Siker vagy kudarc? Fejlődés vagy visszaesés?

Tovább