Miért ez a beszéd?

Számtalanszor ülünk be olyan "előadásokra", amelyek a megszólalásig hasonlítanak ugyan az előadásokra, de mégsem azok. Nem azok, mert onnantól kezdve, hogy megszólal az "előadó", nem csinál mást, mint hogy:

  • a PowerPoint-os diákhoz asszisztál,
  • puszta tényeket és adatokat közöl,
  • a szakszerűséget folyamatosan összetéveszti a szürkeséggel és személytelenséggel,...

és még sorolhatnánk.

Mi ezen változtatni szeretnénk. Mert meggyőződésünk, hogy az előadások, prezentációk igenis számítanak, igenis alakíthatják a dolgok menetét! Csak ahhoz nem elég a puszta tény- és adatközlés, ahhoz a tényeket és adatokat érthetővé és átélhetővé, emlékezetessé kell tenni. Ahhoz le kell kötni a hallgatók figyelmét, és mozgósítani kell gondolataikat, érzelmeiket.

Az előadóteremben tehát minden a hallgatókért kell hogy történjen! Ezt az oldalt viszont azért hoztuk létre, hogy legyen egy hely, ahol minden Önért, az előadóért történik! Az egyre jobb és jobb előadóért. Retorikai, előadástechnikai tudásunkat, tapasztalatainkat szeretnénk megosztani; ezért beszélünk - és ezért beszélgetünk: nemcsak egymással, hanem remélhetőleg majd Önnel is.

Kérjük, maradjon velünk!

Az életre keltett számok I.

Györffy Kinga képe

Azt tapasztalom, hogy a számok kapcsán egyvalamit az előadók többsége megtanult: azt, hogy bizonyos típusú állítások csak úgy hitelesek, ha számokkal támasztjuk őket alá.

Az előadók többsége viszont másvalamit − jóval többet − is gondol (sajnos): valami olyasmit is, hogy „nem kellenek a nagy szavak, mert beszélnek a számok, és mindent elmondanak…”

A legfrissebb 5 tartalom:

Györffy Kinga képe

Avagy: hogyan inspiráljuk a hallgatóságot?

A Minden héten háború (Any given Sunday, 1999) című filmben van egy jelenet, amelyben az Al Pacino alakította figura (vezetőedző) lelkesíti a hallgatóságát (focicsapat tagjait).

Ha Al Pacino lelkesít, akkor az rossz nem lehet − gondolhatjuk, de az öltöző-jelenetet nem csak ezért érdemes megnézni. Számos olyan retorikai-előadástechnikai eszközt, technikát, elvet figyelhetünk meg, amelyet − finomabbra, „magyarabbra” hangolva − magunk is alkalmazhatunk a hallgatóság lelkesítésére, inspirálására (akár vállalati környezetben is).

Györffy Kinga képe

Izgalmas cikkre bukkantunk nemrég − Obama, a retorika művésze címmel. De a cím akár az is lehetne, hogy Obama esete a súgógéppel. Íme:

Valami drámai dolog történt Barack Obamával 2008. június 5-én, kedden, amikor a Virginia állambeli Bristolban a helyi közösséghez beszélt. A tőle megszokott folytonosságú szónoklat közben hangja hirtelen megakadt, és szakadozott, rendezetlen beszédbe csapott át.

Polyák Tamás képe

Kiscsoportos, szuperintenzív prezentációs- és előadástechnikai ösztöndíjpályázat a (műszaki) felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára.

Kik jelentkezhetnek az ösztöndíjpályázatra?

  • A jelentkezés alapfeltétele a felsőoktatásban való részvétel. Az ösztöndíjpályázaton a végzős évfolyamok hallgatóit előnyben részesítjük.
  • Az ösztöndíjprogramra összesen 7 főt veszünk fel, ebből legalább 3 főt a műszaki felsőoktatásból választunk ki. 2 főt az ösztöndíjpályázat főtámogatója jelölhet ki.
  • Akkor is érdemes jelentkezned, ha úgy érzed, hogy nem felelsz meg az ösztöndíj feltételeinek, mert további ajánlatokon is dolgozunk!

Miért hoztuk létre ezt az ösztöndíjpályázatot?

  • Mert tapasztalatból tudjuk, hogy az egyetem nem ad használható prezentációs-előadástechnikai tudást, miközben a munkaerőpiac könyörtelenül elvárja azt.
  • Mert prezentációs-előadástechnikai tudás nélkül legkiválóbb eredményeid sem találnak visszhangra, az értékek nem találják meg hallgatóságukat.
  • Mert még egy olyan igazán sikeres vezetőt sem láttunk, aki ne lett volna maga is hatásos előadó!
Györffy Kinga képe

Legutóbbi bejegyzésemben azt ígértem, hogy újra fogok írni az életre keltett számokról: pontosabban arról, hogy nem mindig életre keltés az, ami annak tűnik.

Képzeljünk el most egy olyan orvos-előadót, aki Y város (nem Budapest!) egészségnapján az elmúlt évben megvalósított egészségfelmérő-program eredményeiről számol be (a hallgatóság érdeklődő városiakból áll, akik különböző korúak). Az előadó többek között az érszűrésről is beszél: „Az elmúlt évben 2000 személyen végeztünk érszűrést…” A hallgatóban természetesen azonnal felmerül: ez sok vagy kevés? Siker vagy kudarc? Fejlődés vagy visszaesés?

Gönye Zoltán képe

Elkészült a BME üzleti képzéseinek helyet adó Q épület. Tegnap Dr. Andor György egy rövid, ünnepélyes állófogadás keretében mutatta be az egykori BME-s, MBA és Menedzser hallgatóknak. A magam részéről ezúton is köszönöm a meghívást, kellemes emlékeket idézett, egyfajta osztálytalálkozó jellege is volt!

Egy rövid beszéd után meg lehetett nézni a Q épület egyes előadótermeit, ezekről készítettem is egy pár (mobiltelefonos) fotót, íme:

BME - Q épület

Beszélgetés a beszédről

  • Mi az, ami TANULHATÓ a beszéd/előadástechnika kapcsán? És mi az, ami nem?
  • "Én mérnök vagyok. Az én dolgom nem a szónoklás, nem az előadás!" Nagyon sok műszaki végzettségű embertől hallottuk mi már ezt. Mit kockáztat az, aki ezt komolyan is gondolja?
  • Ön ismer jó szónoki képességű politikusokat? Tudja, hogy az ő beszédeik hogyan készülnek?

Kattintson ide az ingyenes hanganyaghoz.

Nem a PowerPoint fontos. Az csak egy eszköz.

Gönye Zoltán képe

Több írásban kerülgettem már, világosan azonban nem fogalmaztam meg a véleményemet a PowerPoint használatáról:

a PowerPoint-ról általában, ha csak tehetem, azt mondom: ne használja! Vannak azonban realitások, amelyeket figyelembe kell venni. Emiatt a véleményemet a következőképpen szoktam árnyalni: megértem, ha a PowerPoint használata mellett dönt, ebben az esetben azonban használja azt rendesen!