Életre keltett számok III.

Legutóbbi bejegyzésemben azt ígértem, hogy újra fogok írni az életre keltett számokról: pontosabban arról, hogy nem mindig életre keltés az, ami annak tűnik.
Képzeljünk el most egy olyan orvos-előadót, aki Y város (nem Budapest!) egészségnapján az elmúlt évben megvalósított egészségfelmérő-program eredményeiről számol be (a hallgatóság érdeklődő városiakból áll, akik különböző korúak). Az előadó többek között az érszűrésről is beszél: „Az elmúlt évben 2000 személyen végeztünk érszűrést…” A hallgatóban természetesen azonnal felmerül: ez sok vagy kevés? Siker vagy kudarc? Fejlődés vagy visszaesés? Az előadó pedig így folytatja: „Ez annyi ember, amennyivel városunk Sportcsarnokát kétszer meg lehetne tölteni…”
Ez sok ember − valami ilyesmit akar érzékeltetni az előadó. De a lényeghez nem visz közelebb. Kontextusba helyezi ugyan a számot, de életre kelteni nem tudja. Miért? Mert nem megfelelő a kontextus:
- nem könnyű elképzelni egy teltházas Sportcsarnokot − duplán,
- tulajdonképpen nincs is értelme annak, hogy ezt a 2000 embert egy helyen, tömegként elképzeljük,
- a Sportcsarnok valószínűleg sportesemények (vagy koncertek, kiállítások stb.) élményét hívja elő a hallgatókból, ami nem rossz, csak éppen abban nem segít, hogy a hallgatók az érszűrés jelentőségét (illetve a szívinfarktusok, szívkoszorúér-megbetegedések veszélyét) megértsék.
Életre akkor keltené az előadó ezt a 2000-et, ha elmondaná például, hogy
- korábban hány év alatt végeztek el − összesen − ennyi érszűrést,
- mekkora a veszélyeztettek száma összesen,
- a biztos szívinfarktustól hány embert mentettek meg ezzel a szűréssel (és az ezt követő terápiával) stb.
A számok életre keltésének tehát egyik módszere a kontextusba helyezés − a megfelelő kontextusba helyezés. Azért hangsúlyozom ezt ennyire, mert (ahogy láttuk) a tetszetős forma könnyen eltérítheti az előadót a tényleges tartalomtól, elfeledtetve vele az előadás tétjét. (Természetesen a Sportcsarnok is lehet kontextus, csak egy olyan előadásban, amelynek más a témája, célja, hallgatósága.)
Ön szerint életre kel-e a szám a következő példában?
„Ha a budapesti Sportarénát megemelnénk és megmérnénk, a mérleg 200 000 tonnát mutatna. Az épületkomplexum olyan nehéz, mint az Erzsébet híd és a Szabadság híd együtt.”
Kapcsolódó bejegyzések:
Ingyen letölthető hanganyag!
- Mi az, ami TANULHATÓ a beszéd/előadástechnika kapcsán? És mi az, ami nem?
- "Én mérnök vagyok. Az én dolgom nem a szónoklás, nem az előadás!" Nagyon sok műszaki végzettségű embertől hallottuk mi már ezt. Mit kockáztat az, aki ezt komolyan is gondolja?
- Ön ismer jó szónoki képességű politikusokat? Tudja, hogy az ő beszédeik hogyan készülnek?
Kíváncsi a válaszokra? Töltse le, és hallgassa meg "Beszélgetés a beszédről" című hanganyagunkat. Ehhez nem kell mást tennie, mint megadnia a nevét és az e-mail címét.
Címkék
Legfrissebb...
Tartalom megosztása



