Többször beszéltünk már a számok életre keltéséről [1] − illetve arról, hogy milyen fontos a száraz tények szemléletes bemutatása. A közelmúltban egy természeti katasztrófa kapcsán rengeteg olyan cikk jelent meg, amelyben tényadatokkal támasztják alá a környezetszennyezés mértékét (emlékeztetőül: 2010 április 20-án felrobbant a Deepwater Horizon nevű olajfúró platform, és azóta a nyersolaj folyamatosan ömlik a tengerbe).
Pár kiragadott példa, amelyekkel találkozhattunk:
- az amerikai földtani intézet becslése szerint már 17-39 millió gallon (64-147 millió liter) olaj ömlött ki a kútból; naponta átlagosan 12-19 ezer hordó (1,9-3 millió liter) olaj ömlött a vízbe (origo.hu);
- becslések szerint a felszíni olajfolt nagysága 75 ezer négyzetkilométer (index.hu);
- mintegy 3 kilométer hosszú és 90 centiméter széles, karamell színű ragacsos folt borítja a Petit Bois szigetet (mti.hu).
Az a gond ezekkel a számokkal, hogy túlságosan meghaladják az emberi léptéket – érezzük, hogy nagyon sok olajról van szó, de nem látjuk pontosan a mennyiséget, illetve az elterjedést. Ugyanúgy nehéz elképzelni a 100 millió liter nyersolajat, mint ahogyan a 75 ezer négyzetkilométernyi olajfoltot. Ha egy előadásban ilyen, az emberi léptéket meghaladó mennyiséget szeretnénk bemutatni, érdemes egy kis segítséget adni a közönségnek.
A segítségre jó példa az ifitwasmyhome.com [3] oldal. Ez amellett, hogy számokban is beszél az olajfoltról, térképen is megjeleníti azt. Ami nagyon ügyes, az az, hogy a foltot a felhasználó városa köré helyezi! Mivel saját városunkat, országunkat számtalanszor láttuk már térképen, és ismerjük a léptékeit, már könnyebben el tudjuk képzelni az olajfolt méretét.
Ön szerint melyik változat hatásosabb? Melyikre fog a közönség holnap is emlékezni?