Képzelje el, hogy Ön mint előadó már ott áll a színpadon. A hallgatók még gyülekeznek, beszélgetnek ‒ ezért Ön vár pár percet, amíg mindenki elfoglalja a helyét, és figyelni kezd. Ilyenkor mi látszik a kivetítőn? Lehet, hogy semmi. Ez akár jó megoldás is lehet, de azért a következőket érdemes ezzel kapcsolatban végiggondolnia:
- Ha Ön a "semmi kivetítése" mellett dönt, akkor vegye figyelembe, hogy sok kivetítő lassan melegszik fel, azaz lassan lesz teljes fényerővel látható a PowerPoint-fóliasor. Lassan bemelegedő kivetítő egy erős felütéshez egyszerűen nem illik! Ezért ebben az esetben is kapcsolja be időben a vetítőt. Ha sötét képet akar, akkor legyen az első fólia fekete, vagy a vetítés elején nyomja meg a "B" (Black) vagy a "." gombot.
- Ráhangolás. Egy hatásos, a témához kapcsolódó fotó kivetítésével Ön már el is kezdte a kommunikációt a hallgatóival ‒ akik gondolatban elkezdhetnek Önre és a témára hangolódni. Egy gondolkodtató kép segíthet, hogy a (leendő) hallgatói végre elszakadjanak azoktól a gond(olat)októl, amelyek éppen foglalkoztatják őket. Ezek a gondolatok valamennyiünkben ott vannak ‒ meggátolva, hogy valami másra, valami újra figyeljünk. Pl.: Megoldandó üzleti problémák: fizet-e a megrendelő a határidőig, és Ön tud-e majd teljesíteni határidőre? Vagy családi feladatok: odaér-e időben a gyerekért az iskolához? stb.
- Kíváncsiság. Ez egy ösztönös érzés, amely eltérő mértékben ugyan, de minden emberben jelen van. Gondoljon csak bele: szinte minden film vagy regény megpróbál a bennünk lévő kíváncsiságra építeni! Miért ne építene Ön is, már a PowerPoint-os előadásának elkezdése előtt, a hallgató kíváncsiságára? Ebben az esetben a kíváncsiság felkeltése a cél, az előre kivetített fotó pedig az eszköz ehhez.
16