Milyen hosszú az ideális prezentáció?

Milyen hosszú az ideális prezentáció? Az attól függ! – hangzik gyakran a semmitmondó válasz.

A körülmények ismerete nélkül nem is lehet mást, mint hozzávetőleges válaszokat adni. Nem mindegy ugyanis, hogy:

• az előadáson önszántukból vannak-e jelen a hallgatók? És az előadó?(!)
• mennyire összetett az információ, amit a prezentáció során át kell adni?
• a prezentáció nyelve anyanyelve-e az előadónak? És a hallgatóknak?
• milyen hatást szeretne elérni az előadó?
  • Egy kezdő lépés megtételére buzdítaná a hallgatóit?
  • Véleményváltozást akar elérni?
  • Vagy csak egyszerűen információkat szeretne átadni?
• ...

Ha ennyire nincs egzakt válasz, akkor miért is érdemes a prezentáció hosszával foglalkozni? Azért, mert lehet, hogy az ideális hossz relatív, de az biztos, hogy a prezentáció hossza nagyban befolyásolja annak befogadhatóságát!

Egy 90 oldalas prezentáció lehet rövid is, meg hosszú is. Ugyanígy egy 3 perces prezentáció is lehet rövid, és lehet hosszú. El lehet vele érni maximális hatást, de ki lehet vele „provokálni” a PowerPoint-mérgezésre utaló tüneteket is. (A mérgezés elterjedését illetően lásd még: Death by PowerPoint [3])

„Kedvencem” a BKV egyik prezentációja [4], ami alig 21 oldalas. Ez így nem tűnik soknak, ugye? Tessék csak elkezdeni az olvasását!

Ezzel szemben Dick Hardt prezentációjának [5] az első 5 perce közel 160 slide-ból áll. (Identity 2.0, angol nyelvű előadás, de könnyen érthető) Az összes slide-ot nem akartam végigszámolni, de ha a 160-at a prezentáció 15 perces hosszára vetítem, az közel 500 oldalt jelent! Ez Ön szerint sok? Nem, ez nem sok! Ez rengeteg! A prezentáció ennek ellenére követhető, élvezetes, és átadja az információt! Egy szóban összefoglalva: hatásos. Persze hogy az, mert a tartalmon túl ott van a háttérben egy jól átgondolt „prezentáció-dramaturgia”, de erről majd bővebben máskor.

Azon túl, hogy „a rövidebb jobb!”, a prezentáció hosszára vonatkozó általános szabály nincs. Előadóként, felkészítőként tapasztalataink viszont vannak! Ezek közül itt és most kettőt emelek ki:

1. sokan hajlamosak a prezentáció hosszát a diák számában mérni, sőt egyetemi feladatkiírásokban is gyakran látni a diaszámra vonatkozó megkötéseket. Mi azt javasoljuk, hogy a diaszámok helyett érdemes inkább a prezentáció időtartamára figyelni. (Lásd Dick Hardt szinte már extrém diaszámú, mégis kiválóan működő prezentációját, és lásd a BKV ellenpéldáját!)
2. mi emberek (beleértve a magamfajta műszakiakat is) meglepően rövid ideig tudunk egyfolytában figyelni. Egy prezentáció során minimum 10, de inkább 5(!) percenként meg kell szerezni a hallgatóság figyelmét. Ne gondolja Ön, hogy azért, mert jól indította a prezentációját, magától értetődő az, hogy a közönsége a 20. percben is figyelni fog! Sokszor, sokféle módon tesztelték, teszteltük: nem lesz képes figyelni! Nem azért, mert nem akar, hanem azért nem lesz képes, mert ember! A figyelem folyamatos megszerzésében szintén a tudatosan felépített dramaturgia segít.

Ha kétségei vannak saját előadásának a hosszát illetően, akkor segítségképpen két kérdést ajánlunk a figyelmébe:

1. elég hosszú-e az elkészült prezentáció ahhoz, hogy Ön át tudja adni azt az információmennyiséget, amit át szeretne adni?
2. elég rövid-e a prezentáció ahhoz, hogy a hallgatók számára még befogadható legyen?

A rossz hír az, hogy a második kérdés a fontosabb! A nem befogadott információ ugyanis nem tud hatni! Még akkor sem, ha azt Ön egyébként elmondta!