Izgalmas cikkre bukkantunk nemrég − Obama, a retorika művésze címmel. De a cím akár az is lehetne, hogy Obama esete a súgógéppel. Íme:
Valami drámai dolog történt Barack Obamával 2008. június 5-én, kedden, amikor a Virginia állambeli Bristolban a helyi közösséghez beszélt. A tőle megszokott folytonosságú szónoklat közben hangja hirtelen megakadt, és szakadozott, rendezetlen beszédbe csapott át.
Íme egy kis ízelítő Obama “baklövéséből”: “Mindenki tudatában van annak, hogy semmi értelme… ha egy gyerek bekerül a sürgősségi osztályra egy olyan kezelhető betegséggel, mint például az asztma, és végül egy kórházi ágyon végzi, amelynek költsége… amikor...ha…ha csak…ha elhagyja a kórházi ágyat, annak a költsége…amikor…ha…ööö…egy szonda… vagy egy inhaláló…nem szonda… (a közönség nevetésben tör ki)…Az elmúlt 48 órában nem sikerült sokat aludnom, és így…”
Mit történt? Valóban az alváshiány okozta Obama pillanatnyi kibillenését? Nyilvánvalóan nem. A súgógépe romlott el néhány percre.
Nem meglepő, hogy az esetet eltúlozták a jobboldali kritikusok − végre csapást mérhettek Obamára. Az amerikai jobboldali kommentátorok doyen-je, Rish Limbaugh szerint az alváshiány nem lehet mentség. Limbaugh-nak szilárd meggyőződése, hogy a kudarc hátterében az áll, hogy Obama − megfosztva súgógépétől és beszédíróitól − már nincs azon erények birtokában, amelyek egy elnök számára nélkülözhetetlenek.
A cikk folytatása itt [4].
Olvassa tovább a cikket, és olyan kérdésekre kap választ, mint hogy:
• Valóban nem olyan tehetséges szónok Obama, mint amilyennek eddig hittük?
• Lehet-e jó előadónak nevezni azt, aki súgógépet használ?
• Mit és hogyan tanulhatunk a jó előadóktól?
Kapcsolódó bejegyzések:
- Add el(ő) magad - ösztöndíjpályázat hallgatóknak
[5] - Életre keltett számok III.
[6] - Egy előadás - egy cél [7]